Volt egyszer egy nagyszabású Bormagazin – talán csak egy hibája volt: egyszer jelent meg egy évben, ősszel, lévén tematikus különszám.

Bor Plusz 2012 volt a címe, és a HVG brandje alatt jelent meg, sőt, nem csak a logót és a HVG Gasztro márkanevet használta, hanem a Gasztro újságírói szerkesztették, és tele volt érdekes írásokkal, amelyeket nem csak az ősmodoros dekantálók és nyafogó tannintudósok élveztek, hanem bárki, akit a borok (és borászok) világ másképp is érdekel, mintsem, hogy ki az idei év villányi divatborásza.

Még a nagy borteszt (Rozék és sillerek, 128-135. old.) is emberközeli és olvasóbarát lett, amivel talán azon kívül, hogy a tesztelt borok közül kimaradt a Schieber Rozé, másba nem sikerült belekötnöm. Ezen kívül az EU-elnökség borlapjától egészen a borászok autóiről szóló körképig mindent belezsúfoltak, ami a borral kapcsolatos lehet – tehet olvasmányos volt és profi, de ezzel együtt szerethető.

Egy év múlva megjelent egy nagyszabásúnak szánt bormagazin – egy év után jelent meg újra, tehát igazán vártam. Bor&Pálinka Plusz 2013 a címe, de mint oly' sok minden, ez kissé megváltozott Nem baj, hogy kiegészült a lap a pálinkákkal is, hiszen fontos, hogy a pálinka is megtalálja a maga közönségét, és aki kedveli, olvashasson róla. Nem, a baj az, hogy az idei számból a kesergés árad, a savanyúság lengi be az egész lapot, és bár „a borbarát élete permanens harc a savanyúsággal", mégis, folyamatosan, hosszú oldalakon keresztül siránkozik a szerkesztőség, hogy az otthoni pálinkafőzés engedélyezésén, hol pedig a hazai pincészetek nehéz helyzetén. Ami pedig a legrosszabb, hogy gyakorlatilag minden oldalra jut egy permanens „kunságozás", valami elmésség arról, hogy Bács-Kiskunban csak borhamisítók élnek. E mellett persze elmaradhatatlan riport a Tokaj Kereskedőházról, és borteszt. A lapban két hézagpótló téma akad ugyan, de az egyik eléggé a vájtfülűeknek szól, legalábbis azt hiszem, a decens, középkorú családapát, aki épp berendeli a Bortársaságnál az aktuális Nyakast, nem igazán köti le mikroklíma-követésre alkalmas szenzorok telepítése (én mondjuk szívesen látnék ilyet a birtokon, mit ne mondjak), a másik pedig igazi bulvár: a borról (és borral) szóló pop- és rockdalok világa érdekes, és végre egy ilyen lapba illő téma. Szívesen olvastam volna többet egy 3 oldalas cikknél az olasz borimportról, vagy a dűlőosztályozásról, de ebbe a számba ennyi fért.

Kár érte, de összességében meg kell venni jövőre is. Gyerekek, bort inni vidám dolog. Legyen az írni is róla, és persze olvasni is.