Közlöny, tartalma a kihirdetés napján lép hatályba

KSKözlöny

KSKözlöny

Dezső, az öreg Mercedes-Benz és a magyar internet

2010. március 12. - drhlaszlo

Aki kicsit is érdeklődik a régi autók iránt, és figyeli a magyar internet néha kissé belterjes világát, az - feltéve persze, hogy nem búra alatt él - bizonyára hallott Csikós Zsolt és társai nagy kalandjáról.

Bevallom, oldtimer Mercedes-ügyben kissé elfogult vagyok, egyszerűen lenyűgöz a régi Mercikből áradó elegancia és technikai kifinomultság, emellett lenyűgöző a kis magyar csapat teljesítménye is.

Adva van egy 48 éves jármű fenn, a messzi Észak-Svédországban, amit el kell hozni, hogy kedélyes havas világából idekerüljön a vadregényes és festői Észak-Balkánra Kelet-Európába. A feladat nagy: nincs túl sok idő, tehát sietve kell megszervezni a nagy utat, szerezni kell pénzt a vételárra, autót az útra, egyberántani a csapatot, és elindulni az ismeretlenbe. Ez most nem csak olyan, mint a '90-es évek elejének "kiugrunk Münkenbe" -típusú magyar autónepperek kalandjai, mikor az ehhez képest sétagaloppot hazánk dicső fiai lenyomták két nap alatt, alvás nélkül, egy szál bermudagatyában/overállban (természetesen papucsban, az elmaradhatatlan aranylánccal a nyakukban). Nem, ez most kissé más.

Nem, messze is van, tél is van, és a jármű üzembiztossága is kérdéses, hogy sikerül-e eljutnia hazáig, hiszen egy majdnem ötven éves jármű (még ha a csillag villog is az orrán) nem gyerek, arra oda kell figyelni.

A netező közösség pedig napokon keresztül lélegzetvisszafojtva figyelte a derék magyarok kalandjait, köszönhetően a Belsőségen megjelenő tudósításoknak, lett Facebook-közösség, a végén pedig még megérjük, hogy Dezsős (így hívják a soknevű járművet, amúgy volt már Teve, Ponty, Teveponty is.) póló, könyv is.  Az első poszt után még adakozó kedvű szponzorok is megjelentek, sőt néhányan gyűjtést is akartak szervezni az autóra.

Szeretem azokat az embereket, akik mernek nagyot álmodni, és még jobban szeretem azokat, akik meg is akarják valósítani az álmaikat. Ma amúgy is nagy szükségünk van kissé népmesei boldog történetekre. A Dezsősztori ilyen, volt itt boldogság, szomorúság, volt egy kis baleset, történt csoda, mégis, történet szép véget ért, mindenki hazaért épségben, Dezső pedig  kedvenc újságíróm kedvenc szerelőjénél készülget, és várja az idényt.

Dezső nagyon hasznos kis tárgya lett a magyar internetnek. Azonkívül, hogy csodaszép, sok hasznot hajt(ott) nekünk, az olvasóknak is. Talán egy kicsit mindannyian ott szorongtunk a hideg svéd télben, és példaértékű a most megnyilvánult összefogás is. Néhány kommentben károgó félhülyén kívül nem voltak irígy hangok, senki sem kezdett rosszízű fejtegetésekbe, hogy "vajon miből van a gép", "vajon kinek a kije" a hős. Nagyon nagy szükségünk van ilyen boldog mesékre. Igazi közérzetjavító.

Aztán ott van dolog technikai része. Nem vagyok műszaki szakember, sem autós guru, de ilyen csodákra igenis szükségünk van. Az egyik, általam legkedveltebb külföldre szakadt hazánkfia, Barényi Béla sok-sok szállal kötődik Dezsőhöz, a "pontomercihez". Ez volt az első biztonságosnak tervezett Mercedes, és a magyar származású mérnök első sorozatgyártásban megjelent ötlete, az oldalütközés ellen fokozott védelmet nyújtó padlólemez is itt jelent meg, azonkívül ez volt az első önhordó karosszériás Mercedes.

Dezső tehát technikatörténeti emlék is, ezeket pedig nagyon meg kell, hogy becsüljük. Reméljük, gyakran látjuk közlekedni az öreg tevét, és sokat olvashatunk is róla - hiszen birtoklását kevesen tehetjük meg. Nem, nem csak az ára miatt (ami - legalábbis Dezsőé - annyira nem is vészes); nem, azért, mert belőlünk hiányzik ez a fajta Szent Őrület.

 A képek forrása: Totalcar.hu / Belsőség.

süti beállítások módosítása