Avagy: Éld túl a nagyvárost!

Hogyan is maradjunk életben kies fővárosunkban?
Nos, valaha, réges-régen én is a nagyfaluban születtem, majd pár év vidéki élet után, néhány éve időm nagy részét újra e remek helyen töltöm el. Be kell, hogy valljam, szeretem is, meg nem is. Szeretem, mert semmivel össze sem hasonlítható érzés az, amikor reggelente Budáról igyekszel át valamelyik hídon Pestre, és a buszról visszanézel a Vár felé... szeretem, mert szeretem azt, hogy minden elérhető távolságban van, hogy nem félóránként jár a busz (mint lakcímkártyámon szereplő megyeszékhelyen); és szeretem, mert számomra a világ egyik legszebb fekvésű városa.
Nem szeretem, mert kritikán aluli a tisztasága, mert terei mára már csak gigantikus méretű villamosátszállók, mert minden tele van hajléktalanokkal...

Jó itt lakni!
Sajnos azonban jó hazautazni is néhanapján...