Tragédia és szomorúság köszönt kicsiny, ám annál lelkesebb közösségünkre június 12-én, ugyanis végleg bezár a pázmányos joghallgatók állandó fellelési helye, a "Szpari". Ugyan már hosszabb ideje látványosan döglődött a hely, de erre a hírre azért egyikünk sem volt felkészülve.

Hogy mi ennek az oka? Ki tudja. Mindenesetre annyi látszik, hogy a nyitvatartás drasztikus rövidítése ártott az üzletnek, hiszen egyetemistáknak kitalált vendéglátóhely nem zárhat be délután ötkor, ez kifejezetten beteg ötlet. Az átlagvendég nem fog napközben, vagy kora délután beülni iszogatni, a dél körüli menzaétkeztetés pedig nem hozta a tervezett bevételt.

A hely egyik-másik tulajdonságáról több, mint egy évvel ezelőtt már esett szó (Telehas-kritika ITT), sajnos azóta beigazolódott, hogy az év közbeni "tömegek" nem tudják ellentételezni a nyári pangást, illetve új vendégeket nem is sikerült szerezni. Ez lett volna azonban a kisebb probléma, azonban a régi vendégkört sem sikerült megtartani.

Hogy miért? Az okokat sorolhatnánk. A néhol kissé túlzott árszínvonal, átgondolatlan választék (a sörcsap "hibája" hónapokig csak egyféle üveges sör volt), korai zárás mind-mind hozzájárultak a bukáshoz, ehhez pedig "apróbb" botrányok is társultak, ilyen volt például a milánóiból boldogan pislogó rovarszerű lény, vagy a négy egymást követő napon is a "napi ajánlat" rovatban szereplő gombapörkölt.

2004. szeptembere óta létezett a "legközelebbi otthonpótló". A személyzetet nagyon sajnálom, hiszen ki tudja, hogy mi lesz a továbbiakban, mikorra sikerül biztos munkahelyet találniuk; az üzemeltető vállalkozót/céget azonban kevésbé.

Aranybánya lehetett volna, hiszen marketingre nem kell sokat költeni, a biztos vendégkör helyben van (lenne); tehát a frissen nyitó vállalkozások rákfenéje, a "Honnan szerzek vendéget" jelenség itt nem lett volna gond.

Aranybánya lehetett volna ez, de a "gyorsan sokat szakítani" szép magyar hagyománya betette a kaput. Elcsesztétek, ez a nagy helyzet.