Kedves Feleim!
Tudom, sokáig kellett nélkülöznötök kedvenc szerzőtöket, de sajnos egyéb teendőim miatt kicsit ellustultam, azonkívül a sok egyéb tárgyú gépeléstől már kezdődő ínhüvelygyulladás fenyegeti az ujjaim épségét, tehát igazoltnak tekinthető e súlyos mulasztásom.
Bizonyára nagyon hiányoltátok már lapos és unalmas olvasnivalóimat, itt a mai adag, ígérem, a következő megszólalásomig nem kell ennyit várnotok.
Néhány kérdés merült fel bennem az általános vasutas- (és egyéb) sztrájkkal kapcsolatban; mégpedig kedvenc bloggeretek ma reggel, borotválkozás közben szembesült azzal, hogy a MÁV-Start zRt. nem csak a késések pontos idejéről nem tud felvilágosítást adni, hanem azt sem tudják, hogy egy állomásról elindult vonat (nevezzük Napfény IC-nek) beérkezik-e a célállomásra, és ha igen, mikor. Ott vekeng a fővasutas a rádióban, hogy előfordulhat, hogy a vonat pontosan elindul (már itt hibás a logikai lánc), de egy állomásról már nem tud továbbhaladni, mert az ottani forgalmista sztrájkol, és nem állítja szabadra a jelzőt.
A kérdéseim.
Miért nem tudott megállapodni a Máv a szakszervezetekkel az elvárható minimális szolgáltatásokról?
Miért nem sikerül a MávDirektnek pontos felvilágosítást adni arról, hogy kb. meddig fagyasztják az utasokat a váróteremben?
Nem működött volna a dolog úgy, hogy amennyiben biztosan látjuk azt, hogy X számú vonat nem fog elindulni, akkor azt a MÁV honlapján és a telefonos ügyfélszolgálaton egyaránt jelezzük, azonkívül vasárnap ne adjunk el jegyet olyan vonatra, ami teljesen esélytelen?
Nem értem a szakszervezeteket sem. Még ha egyet is értek a céljaikkal, muszáj lerombolni a megmaradt szimpátiát, azzal, hogy mondjuk napi két vonatpárt sem közlekedtetünk egy adott országos fővonalon? Olyan egyszerű lett volna bejelenteni két nappal korábban, hogy Y és Z időpontban indítunk vonatot, egyébként nem? Gyanítom, hogy ha ez a határozatlan idejű sztrájk elég sokáig fog tartani, akkor aki átszokott buszra, továbbra is a buszozni fog, és nagy ívben hajítja ki MÁV Törzskártyáját az ablakon.