Az MR1-Kossuth Rádió anyanyelvi műsorának címét plagizálva járjuk körül kedvenc nyelvi leleményeinket; vagyis mi az, amivel nagyon messzire lehet kergetni. Más szóval Grétsy László nyomában rendet vágunk nyelvünkben:

1. "pocaklakó":  megértem én a kismamák becézési vágyát, de valamiért nyílik a bicska zsebemben, amikor csak meghallom ezt a remek szót. Ugyanilyen szörnyű az, amikor azt hallom, hogy "tanulunk járni", "jó étvágyunk van"...stb.

2. "gyűlöletbeszéd": Brrr! Mintha az 1984-et olvasnám, kifejezett "újbeszél" csengése van ennek a szónak. Hunyd be a szemed, és lassan, tagoltan suttogd magad elé, hogy "gyűlöletbeszéd"! Ugye, milyen furcsa? Vaj'h kit dicsérhetünk a szó megalkotásáért, kié az alkotó lelemény?

3. "celeb": a magyar média egyik legelviselhetetlenebb hülyesége: a celeb. A személyiség is, meg a szó is. Miért nem lehet "híresség", miért celebezünk? Vagy miért nem sztár? Ja, hogy azt már elkoptattuk?

4. a "híradó sztárja": eddig úgy tudtam, hogy sztár pl. Sting, vagy Bono... stb. De a kertévék remek műsoraiból (Passzív, Kókusz) megtudtam, hogy létezik "X.Y., a híradó sztárja". Tehát ő a hírolvasó, az a személy, aki egy súgógép segítségével ismerteti velünk, hogy mi történt aznap. Komoly, nem? Biztosan ehhez is szükség van rátermettségre - de miért lenne ő sztár? Csak egy tévés/rádiós műsorvezető, nemde? (Ennyi erővel KicsiSáti sztárblogger)

5. "leegyeztettük": olyan, mint a "beintegrál". Felesleges ott az az igekötő, hülyén is hangzik, pongyola is.

6. "kisember": a homo kádáricus  vélt kifejeződése. Akire büntetlenül lehet hivatkozni, aki minden dolgok mértéke, akinek a példáján be lehet mutatni Észak-Balkán minden nyűgét. Ő az igazi nyelvi terror. Lehunyt szemmel kimondva Thürmer Gyulát vizionáljuk a Városliget árnyas fái közé egy langyos május elsején, amint a kisembereknek ad elő egy szebb múltról. Tragédia, hogy nincs mivel pótolni.

És Ti, mitől másztok falra?