Közlöny, tartalma a kihirdetés napján lép hatályba

KSKözlöny

KSKözlöny

Hiperünnep

2010. április 06. - drhlaszlo

Történt, hogy Brúnó még a nagy ünnep előtt elment egy hipermarketbe. Bár gyakran vásárolt, de barátunk nem különösebben szerette a nagy alapterületű élelmiszerboltokat. Nem elsősorban a multikkal volt baja, nem - a vásárlóközönség többi tagja nem volt szimpatikus.

Mégis, mi lett volna szimpatikus az újrahasznosított, darált PET-palackból kreált akciós zoknkiba belefeledkezett decens családanyákban, a hétvégi nagybevásárlást tökéletes családi programnak tekintő csapatokban, az unalomtól katatón pocakos, pufidzsekis apukákban és kaotikusan szaladgáló, hangosan üvöltő, neveletlen gyermekeikben. Vagy a parkolói tülekedésben, ahol nagyjából akkora annak az esélye, hogy nem húzza meg az autódat valami hétvégi pilóta, mint a roncsderbin (mondjuk erre eddig nem került sor, de csak azért, mert hősünk a bejárattól legtávolabbi helyen áll meg).

Amíg sorban állt a pénztárnál, hősünk arra gondolt, hogy nagy hiba, hogy nem szociológusnak állt: egy kedves péntek délután gyönyörű tanulmányt lehetne írni "A posztszocialista társadalom fogyasztói kultúrájának kérdései a hipermarketek műanyagáruinak tükrében" címmel.

Brúnó sosem értette, hogy miért kell az öttagű családnak egymás mellett, kizárólag szélesen gesztikulálva képesek vonulnia? Hogy miért nem lehet a bevásárlókocsit úgy leparkolni, hogy közte és a raklapnyi akciós "égigérő vascsicsergő" között ne férj el? Vagy ha már úgy van leparkolva, akkor miért lehet kizárólag aggresszív pofavágások közepette arrébbhúzni?

Ahogyan azt sem értette hősünk soha, hogy tényleg annyira éhes-e mindenki, hogy nem bírja ki a pénztárig a túrórudi, sajtos stangli és társai nélkül, muszáj azt már a gondolák között majszolnia? Netán ezen lények különleges emberszabású rágcsálók, akik félnek, hogy ha nem harapnak a kiflibe, akkor a kelleténél hosszabbra nő a foguk?

Ünnep előtt ezek a problémák mindig sokkal nyomasztóbbak. Mindenki jobban siet, mindenki türelmetlen, hogy idejében el tudjon készülni a sonkával-tojással - ennek ellenére mindenki ráérősen bámul a raklapokszám heverő horpadt csokoládényuszikra és - valószínűleg az eladatatlan szaloncukrokból újrahasznosított - nugátízű pirostojásokra, orrfacsaró locsolókölnikre.

Jövőre éjjel-nappali hiperbe megyek, hajnali háromkor. Vagy kisboltba, az biztos.

Larry Hangman - Fogyasztó

süti beállítások módosítása