Brúnó kissé feszülten ácsorgott az utcasarkon a szokatlanul borult ég alatt. Nem pusztán lógott az eső lába, nem. A felhők szélén épp játékosan lóbázta a lábát az év talán legnagyobb zivatara, és a tavaszi délutánhoz méltatlanul hirtelen kiürülő utcán lassan végigfújt…