Gondolatok a jogalkotásról

Az istennő néha bizony morcos is tud lenni, és hajlamos megtréfálni a jogkeresőket. Ugyan egyes vélekedések szerint szeme nem azért van bekötve, hogy „sine ira et studio” (harag és részrehajlás nélkül) tudjon dönteni, hanem azért, hogy ne lássa, mit cselekednek a tisztelt jogalanyok.
Szombaton vidáman hallgattam a rádiót (MR1, Szombat Délelőtt) mosogatás közben, és felfigyeltem egy bátortalanul mekegő hangra: az úr éppen a hobbiállatok tartásáról szóló rendeletről adott elő csupa-csupa okosat, ugye ez az a rendelet, amelyben olyanok vannak, mint „tilos gerinces állatot kör alakú akváriumban tartani” (41/2010 (II.26.) Korm rendelet 5.§ (5) bek. d) pont), ami azonban még ennél is érdekesebb, az az, hogy be is vallotta az úr, hogy nem készült hatástanulmány a rendelet megalkotásakor, illetve az állatvédő szervezetekkel egyeztettek – ez ugye azt is jelenti, hogy másokkal nem.
Morzsi, a "kedvtelésből tartott állat"
A legjobb azonban az interjú vége volt: közölte az úr, hogy „egy jogszabály sincs kőbe vésve”, a kifogásolt részek valószínűleg úgyis módosításra kerülnek, addig pedig az állategészségügyi ellenőrök ezeket nem fogják olyan szigorúan ellenőrizni.” Ez a legrosszabb hozzáállás, a „tudjuk, hogy gyakorlatilag értelmetlen blődit hoztunk össze, de legfeljebb majd nem ellenőrizzük.” Mit fog mondani az állampolgár, amikor mást kifogásol az ellenőr, netán azt, hogy „De Józsi, haggyá' má' a múltkor sem büntettél.” Úgy látszik, a minisztériumi szakemberek még életükben nem jártak vidéken, sem pedig ellenőrzést sem vezettek le. Ez nem is lenne baj, ha legalább logikus és követhető szabályokat sikerülne szülniük.

Depeche Mode - John the revelator