Hogy miért is más a mindenféle kávézókban kávé címén a szervezetünkbe integrált lötty, mint az, amit otthon, a legteljesebb kényelemben, régóta kiérlelt recept alapján kotyvasztunk? Nos, a válasz rémségesen egyszerű.

Egyedül kávézni ugyanis nem jó. Vannak dolgok, amelyek a szokásos rituálék nélkül nem működnek. Brúnó - mint arról már mindenki meggyőződhetett - amúgy is fokozottan kötődött bizonyos mindennapi szertartásokhoz, és ezek közül az egyik legfontosabb a kávézás volt. Hogy miért? Egyrészt természetesen a magyar gazdaság és közszféra amúgy sem működne a koffein benzinje nélkül, és Brúnó is igényelte az irodai patkányok szokásos tápját, másrészt ez egy társasági sport. Nem is akármilyen, nem lehet akárkivel űzni.

Mostanában hősünk rászokott a délutáni kávéivászatra is. Érdekes, ugyanazt a kávét issza, mint máskor, ugyanannyi tejjel, ugyanannyi cukorral, mégis sokkal finomabb. Hogy miért kávézik Brúnó délután is? Azért, hogy az asztalra könyökölve ihassa a Valaki szavait, azért, hogy kényelmesen hallgathassa hangjának csodálatos csengését, és barna nedűből felszálló finom pára függönyén át láthassa  őt.

Róisin Murphy - Slave to love