Ősz

2010. augusztus 27. - drhlaszlo

Valamikor régen, amikor még a szeptember csak a tanévkezdést jelentette, nos, nagyjából akkor, amikor a hátamon egy súlyos hátizsákkal bandukoltam suliba, bevallom, nem szerettem az őszt.

Hiszen ki örült gyerekként az iskolaszezonnak? Na jó, talán az első osztályt még mindenki várja, később azonban talán csak az egyetemi gólyalét első tanítási napját vártam – a többi azonban kifejezetten szörnyűnek tűnt.
Akkor, amikor búsan kocogtam hátamon a zsákkal, amiben nem minden jó, hanem a kötelezően becsomagolt tankönyvek lapultak, akkor nem tudtam örülni az ősznek. Mostanra ez megváltozott: végre vége az agyzsibbasztó kánikulának, végre úgy lehet mászkálni, hogy nem gyulladsz meg, és végre egy csomó érdekes (és kellemes) dolog is történik.

Bevallom, szeretem én a nyarat, élvezem is – de már kinőttem a feltétel nélkül való nyárimádatból, valahogy úgy vagyok a forrósággal, mint a hóval: persze, jó hogy van, de az első pár nap után elég is lenne belőle. Végre nem sülsz meg zakóban-kiskabátban, és nem csak tangapapucsban lehet kibírni a létet napközben. Van a nyárnak azonban egy kifejezetten undorító vonása: a rovarok. Tudni kell rólam, hogy elképesztően bátor vagyok. Legalább annyira, mint egy gladiátor lehetett a dicső Rómában, vagy amennyire Jerry a Tom és Jerryben. Egy dologtól – pontosabban szólva dolgok csoportjától – azonban félek. A félelem tárgya pedig me, más, mint a rovarok. Igen, azok a repülő kis izék, amik rendszeresen belógnak nyári éjjeleken, és zümmögnek a füled körül, na, ők mostantól elkezdenek fogyni.

Felnőttként az átmeneti évszakok sokkal élvezetesebbek, ha kinőttél a strandimádatból, akkor kevés olyan dolog van szeptember elején, amihez elengedhetetlen lenne a nyár: ekkora már kinyaraltad magad, július-augusztusban már bőven ráuntál, hogy mindent lehetetlen elintézni, mert mindenki szabadságon van, viszont még elég szép idő van ahhoz, hogy a kedved se rontsa el.

Ezenkívül indul a borszezon, megint lehet várakozni az újborra is, lassan tehát el lehet indulni a pince irányába is, a héten a szőlő már úgy nézett ki, hogy hamarosan sor kerül a szüretre is.