Azt írja az újság....

… hogy a kedvenc bloggeretek által nagy előszeretettel látogatott Budavári Labirintust lezárta az I. kerületi önkormányzat. (Heti Válasz, 2008. április 17.) Hm. Nagyon szerettem ezt a helyet, 17 évesen voltam ott először, és már akkor is magával ragadott a hely sajátos atmoszférája, azóta pedig – ha nem is napi rendszerességgel – gyakran jártam ott. Rengeteg indok szerepel, többek között tisztázatlan jogi helyzet, környezetvédelmi szempontok... stb.

Ez eddig rendben is van, hibázott a vállalkozás, büntessük meg. Mindenesetre elgondolkodtató azonban, hogy az önkormányzat már többször megpróbálta megszerezni a kezelői jogokat, március 27-én pedig a szakhatóságok közreműködésével lakatot tett a labirintus bejáratára. Elgondolkodtató, már csak azért is, mert – gondolom – a Várban egy ilyen típusú, ilyen adottságokkal rendelkező terület bizonyára szépen jövedelmezik...

Rendkívül sajnálatos, mert a Vár alatti pincerendszerekből kialakított járatok, amelyek többek között a Sziklakórházzal is összeköttetésben állnak, tökéletesen működtek eddig, legalábbis a látogató szemével.

Attól félek, hogy az Önkormányzat fél év múlva, miután újra átadta kezelői jogokat valamilyen „csókos” cégnek, újra meg fogja nyitni azt; ami magában örvendetes (lenne), ha nem járna úgy, mint a Sziklakórház... hogy a látogatók java részét sikerül a csillagászati beugróval, és az eleve elhibázott nyitvatartással elriasztani.

És akkor most emlékezzünk vissza a Várban kialakítandó mélygarázsra, amelyre szintén eme remek helyhatóság adott építési engedélyt. A Várban! Mélygarázs! Agyrém! Ott barlangok, üregek vannak, és már volt szerencsém olyan, Úri utcai lakásban járni, ahol így is statikai gondok voltak a nem kellően átgondolt beruházások miatt... (a beruházó egyébiránt a Raiffeisen Zrt.)

De akkor, ha egyik dolog zöld utat kap, mi a gond a másikkal?

Szeretlek, ó Magyarország!