Mottó: "Mert van, aki vendégül lát, és van, aki csak vendéglátózik."

Nem túl régen nyílt egyik kedvenc vidékemen (VIII, Szentkirályi utca és környéke) egy kedves kis beülős pubszerűség, "Vaskapu" néven. Már hónapok óta láthattuk, hogy a hőn szeretett egyetemünkkel szembeni pincehelységben jelentős felújítások folynak, és íme ez lett belőle. Ma tehát ezt a helyet vizsgáljuk meg alaposabban.

Elöljáróban azonban fontos leszögezni, hogy kissé kilóg a blogon eddig bemutatott becsületsüllyesztők közül, ugyanis itt nincs melegétel; a "Telehas" megjelölés kizárólag melegszendvicsre, zsíroskenyérre, és szendvicsekre szűkűl, azonban ezért bőséges kárpótlást kaphatunk más területeken. Bevallom, először bizonyos averzióim voltak, amelyek egy része be is igazolódott. Első, és egyszersmind legnagyobb gondom azzal van, hogy rendelni kizárólag a pultnál lehet, a megkapott rendeléseddel pedig neked kell helyedre tipegned - én azonban szeretem, ha a felszolgáló időnként meglátogat asztalomnál ülve, és megkérdi, hogy mit szeretnék, netán javasol is valamit. Ez főleg nagyobb társaságok esetén zavaró, ugyanis az átlagvendég nincs kiképezve arra, hogy a többiek fogyasztását is kiszállítsa. 

Másik fő gondom a nyitvatartás, amely 12:00 és 24:00 közé van belőve, ugyanis néha jó lenne szürcsölni egy kávét is délelőtt, főleg úgy, hogy a honlapjuk (www.vaskapu.eu) szerint már tíztől várják a vendéget.

Jelentős pozitívum azonban egyrészt maga a hely hangulata, rendkívül igényes kialakítása, mérete. Itt kizárólag a bútorzatba tudok belekötni, ugyanis a székek nagyok és nehezek, tehát az asztalok belső részéről kibújni gyakran macerás - tagadhatatlanul illenek azonban a helység hangulatához.

 Pluszpont jár azonban az italválaszték egyes elemeiért, 7-féle csapolt sörből válogathatunk (csapolt Hoegarden búzasör!), illetve rövidek terén is szimpatikus a választék; borból azonban kizárólag egy Szekszárd környéki pincészet termékeit, és néhány importbort árulnak (Chenet); ami azért - legyünk őszinték - így karcsú. Több magyar középbort szeretnék amúgyis látni a vendéglátóhelyek kínálatában, és igenis, létezik élet a Villány-Szekszárd-Tokaj szentháromságon kívűl. Követelem tehát a normális alföldi, Sopron környéki, vagy egri borokat is! 

A Vaskapu fő erőssége azonban a személyzet. Eddig kizárólag szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, a csapat messze lekörözi a Telehas eddig próbált helyeinek dolgozóit, ugyanis az utóbbi időben ennyire barátságosan még nem fogadták álcázott kommandónkat ilyen kedvesen sehol sem. Nem tudom, hogy ez magától alakult-e így, vagy az üzletpolitika része, mindenesetre nagyon tetszik.

Külön megfogott, hogy van pókerszoba, helyben kölcsönözhető szettel - mondjuk az, hogy kivetítőn Playstationon is lehet játszani, az elsőre nem fogott meg, mindenesetre ötletes.

Összességében: olyan a Vaskapu, amilyennek a környéken lévő Zappa Cafénak lennie kellene, ha az nem lenne a mai magyar vendéglátóipar igazi állatorvosi lova.