Közlöny, tartalma a kihirdetés napján lép hatályba

KSKözlöny

KSKözlöny

Könyvesblog - Sötétség délben

2009. június 28. - drhlaszlo

Ha jól emlékszem, beszéltünk már a blogon erről a regényről, vagy legalábbis említésre került (méghozzá: ITT). Úgy gondolom, hogy itthon Koestlert elég méltatlanul kezelik, és néha indokolatlanul összemossák Orwellel. Igaz ugyan, hogy bizonyos hasonlóságokat mutat művészetük, életútjuk, témáválasztásuk; azonban nem szabad egyenlőségjelet tenni kettejük közé.

A Sötétség délben vádirat. Vádirat a sztálinizmus ellen, a diktatúrák ellen, és bizony vádirat Koestler saját korábbi nézetei ellen is, egyszersmind pedig megrendítő esszé a magára maradt, riadt ember lélektanáról is.

A mű történetvezetése maga nem túl bonyolult:
Rubasov, a regény főhőse, a Nagy Októberi okosság egyik hőse, a forradalom vezéralakja, a polgárháború embelmatikus figurája is belekerül a merítésbe - a sztálini terror idején őt is begyűjtik, börtönbe kerül, ahol megkezdik kihallgatását. Nem lepődik meg a történéseken, hiszen baráti körben ő is elítélte "Nagy Egyest" ("Nagy Testvér" analógiája), tehát bőnösnek is érzi magát, azonban magabiztossága, rendszerismerete egy ponton elfogy, ő maga is összeroppan.

Rubasov, illetve ahogyan magára gondol, a Grammatikai Fikció, hiszen nem illdomos a Pártban "énként" gondolkodni, helyesebb a "mi" megközelítés, kifejezetten sajnálatra méltó alak - sajnálni azonban maradéktalanul nem tudjuk, hiszen pillanatnyi visszaemlékezesekben ő sem tagadja, hogy érdekből néha feláldozott hozzá közel álló embereket, és elfogadja a Párt érdekét is, azonban eljön az a pont, ahol Rubasov, a kisember legyőzi Rubasovot, a funkcionáriust.

Nem vagyunk mi grammatikai fikciók mindannyian, lelkünk mélyén?

süti beállítások módosítása