Ígérem, nem fogok tömegközlekedési tárgyú blogot írni, de a múltkori után még nagyon bennem van a lendület, nem tudom megállni, hogy ne reflektáljak néhány szánalmas jelenségre... Komolyan mondom, osztogatni fogok a buszon-metrón-villamoson néhány kitűzőt, amelyet az adott nap legantipatikusabb utastársának fogok átnyújtani... A mai kedvencem a taktikai csapásmérő nyugdíjas, aki annyi helyen akar ülni egyszerre, hogy legyűri az evolúció és a gyorsabb egyedek, végül pedig állva marad, méltatlankodik, és még rendesen állni sem lehet tőle.

Őszintén szólva, nagyon szeretnék odalépni a tisztelt közlekedőhöz, hogy: „Helló, mizu; figyelj, most rögtön szállj le, vagy változz meg, mert kiutalok két nevelő célzatút!” Mondjuk az is igaz, hogy egy jobb reggelen megölnének a pehelysúlyommal egyetemben... Élni pedig szeretek. Inkább csendben tűrök.

Annál inkább vágyom egy koldusellenes rendeletre, amit be is lehet tartatni, és nem lépi túl a jogállamiság eszméinek szokásos korlátait. Ez egyszerűen horror! Nem igaz, hogy nem lehet sétálni kedvenc belvárosunkban (de igaz), mert jön a féllábú, gyerekes, beteg, beteg-gyerekes, őszinte alkoholista, „vonatra kell a pénz”... stb. Egyszerűen mindenütt ott vannak, mint valami jól szervezett marketing-gépezet, és nem lehet nyugodtan kirakatokat nézni, bámészkodni, várakozni; mert ő jön. És kér. És nem érti, hogy nem. És nem megy el. Vagy, ami még dühítőbb, a Krisnás. A krisnás pénzt akar. Sokat. Egyszer undorodva vissza akarta adni a 300 forintot, mert „egy ilyen jó ügy ezret is megér.” Hát neked lehet, testvér, de nekem sajnos ez nem fér bele, bocs. Azóta nem kapnak, meg sem állok beszélgetni, mert a mértékletesség fontos, alapvető erény, tanulja meg ő is. Egyébiránt, kedvenc KicsiSátitok szemében a Sherpa dzsekis, Teva szandis krisnás nem túl hiteles, hiszen azt sem a füstölőkből kalapolta össze, nem? Ha pedig igen, akkor talán lehetne erre is találni valami kis btk-tényállást; hiszen, ha hajléktalan-etetésre adakozom (ami amúgy fontos, üdvözlendő cél), akkor nem X Krisnás dzsekóját akarom finanszírozni...