Brúnónk dobogó szívvel készülődött egy környékbeli kisváros későtavaszi ünnepségére - idáig ebben semmi különös sincs, hősünk rendszeresen mászkált ilyentájt mindenféle nyárköszöntőkre. Ez most azonban más volt, mint az eddig megszokottak: már napok óta izgatottan…

Hogy miért is más a mindenféle kávézókban kávé címén a szervezetünkbe integrált lötty, mint az, amit otthon, a legteljesebb kényelemben, régóta kiérlelt recept alapján kotyvasztunk? Nos, a válasz rémségesen egyszerű. Egyedül kávézni ugyanis nem jó. Vannak dolgok, amelyek a…

Brúnó kissé feszülten ácsorgott az utcasarkon a szokatlanul borult ég alatt. Nem pusztán lógott az eső lába, nem. A felhők szélén épp játékosan lóbázta a lábát az év talán legnagyobb zivatara, és a tavaszi délutánhoz méltatlanul hirtelen kiürülő utcán lassan végigfújt…

Nem, nem a CSI:Miami promója fog következni, megígérem. Brúnó hunyorogva lépett ki kedvenc munkahelyéről a vakító későtavaszi napsütésbe, és egy pillanatnyi megtorpanás után sietős léptekkel elkocogott valamerre a városközponttal átellenes irányba. Hősünknek volt egy…

Bizonytalan ölelések Brúnó feszülten üldögélt egyik kedvenc kávézója kissé kényelmetlen székén, és éppen huszadszor ellenőrizte magát aggályosan – hiszen szokatlanul izgult. Nyugalmas tavaszi délután volt, az épp virágozni kezdő orgonák illata már megelőlegezte az…

Nos, egyes filológusok szerint Pandóra szelencéjében volt valaha mindazon rossz, amely az emberiséget sújtotta. Ezek a tudósok azonban tévednek: Pandóra ugyanis nem egy, hanem két szelencét kapott anno Hermésztől. A másodikban a báj, a kecsesség és a finomság lakoznak. Egészen…

Kellemes áprilisi este volt. Az a fajta tavaszi este, amikor a legjobban esik mászkálni a városban, amikor végre jókat lehet nyitott napfénytetővel autózni Dörmivel, amikor okosakat lehet beszélgetni végre kinn is, és amikor bőszen lehetne ünnepelni azt, hogy élünk. Fentiek helyett…

Végre itt van! Üdv néktek, ó langyos napsugarak, üdv néked, ó böjti szellő! Imádom, hogy nem fagy le végre az orrom reggelente, szerelmes vagyok abba a mozdulatba, ahogyan végre felcsaphatom a napszemüveget, abba a látványba, amivel nap mint nap szembesülök munkába menet. Imádom…

Nemrég nyafogtam az érkező november kapcsán a korai sötétedésről, a ködről, és a gusztustalan késő őszi napokról. (Glühwein, itt.)Nos, az akkor írtakat ma sem gondolom másképp, azonban kezdődik a tél - talán - legszebb része: a december. Ilyenkor már hozzászokunk a…

Legfrissebb híreink szerint idén sem marad el a tél, az ősz azonban – jelen állapot szerint minden bizonnyal igen. Múlt héten még 28 fok volt, ma pedig reggel mindössze 4. Kár, mert imádom (mostanában inkább csak imádnám) ezt az évszakot, de kinek van kedve színes levelű fék…