Újra vége egy évnek, megint fogadkozhatunk sokat, gyúrhatunk a szilveszterre, bambán csodálhatjuk a tűzijátékot, és természetesen vissza is tekinthetünk 2009-re.
Mit mondjak, ez az év jobb volt, mint az előző kettő, de a tökéletestől még mindig nagyon-nagyon messze áll. Idén is lesz évértékelés, de az eddigiekhez (2007-privacy; 2007-public és 2008) képest kissé más lesz a mostani, ugyanis hónapról-hónapra összeszedjük azt, hogy mi is történt az adott hetekben, illetve megtaláljátok az adott időszak nekem legkedvesebb posztját is, hogy ne vesszenek el.
Lássuk tehát, mit érdemes leporolni a 2009. évben született akták közül:
Január: az év eleje szokásosan a vizsgaidőszak bűvkörében telt, a blog e havi posztjai is harmatgyengére sikerültek - áll ugyanez kedvenc bloggeretek minden megmozdulására is. Elég befordulós hónap volt; magolás - munka - kétlakiság mellett maximum CSI-maratonokra maradt energia, ezért az utólag is elfogadható poszt tárgya is tévés: "Minden amit a sorozatoknak köszönhetünk".
Február: az első komoly találkozás a magyar közszféra csodálatos bugyraival: az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Intézet elég muníciót adott több napos gyülőlködésre is. Erről szólt a hónap bejegyzése is: "Szüntessük meg az OFFI-t!".
Március: az év talán legeseménytelenebb hónapja, túl sokkal nem sikerült előrukkolnom. Úgy gondolom, hogy nem csak nekem volt ez ilyen - szinte semmit sem tudok felidézni márciusból. Így, utólag visszatekintve villámsebesen elrepült ez a hónap, két álmos pislogás után már április is lett.
Április: ekkor kezdenek felperegni az események magánéleti fronton, a hónap nagyjából ennek jegyében telt. A blogon megjelent Brúnó, számos fiktív (?) történet főhőse, akinek tavaszi kalandjai folytatásokban jelentek meg akkor, és azóta is vissza-visszatér egy-egy boldog, vagy szomorú mese erejéig. Az enyhe bizsergés aztán elmúlt, de ez a későbbi hetek fejleménye már.
Május: koranyár, gondtalan egyetemista-élet, csodás világmegváltó beszélgetések végre nyílt színen (az idő végre lehetővé teszi a kiülést), többek között a Ráday u. és a Gödör környékén. Városi szafari az Erzsébet tér arcairól a blogon: "Arcok a Gödörnél".
Június: újra magolás-magolás-magolás, némi klasszikus "nagyvárosi elmagányosodással", ami természetes, hiszen újra vizsgaidőszak, mindenki próbál tanulni. Súlyosbodó metropoliszundor; hirtelen betörő, és a belvárosban megrekedő kánikula, elkezdem az eddigieknél is jobban unni kedvenc fővárosom: a tömeget, a "közösségi közlekedést", a tömény büdöset az aluljárókban, a rosszarcú koldusokat a Blahán. Olvasnivaló: "Tankönyvmustra".
Július:visszalassulás egy a nyári szabadságszezonban pihegő vidéki nagyváros életébe, ami ekkor pont jól jött: nagy közös főzések, világmegváltó beszélgetések a csillagos eget bámulva. Legénykonyha "KicsiSáti-módra": Telehas - Főz a férfi.
Augusztus: folytatódó nyári álom nagy sétákkal, főzőcskézéssel, utazással, kalandokkal. Ekkor nagy öröm érte a Kicsi.Sáti.Közlöny egyszemélyes szerkesztőségét: a HVG Goldenblog zsűrije úgy gondolta, hogy megérdemlem a blogverseny "Komplex" kategóriájában az első tízbe kerülést. Azóta is hálától párás szemmel emlegtjük ezt holdvilágos éjszakákon.
Szeptember: új tanév, új élet. A tanévek sorából - remélhetőleg - az utolsó, és az is szerencsére csonka, ennek ellenére nem volt rossz megint megjelenni az egyetemen, bár már kevéssé voltam lelkes, mint anno gólyakoromban. Emellett el kezdett alakulni valami szakmailag új is, de ez ekkor még korántsem volt biztos. A hónap folyamán folyamatos csata közműszolgáltatókkal, és újra ráébredtem, hogy még nagyon messze vagyunk Európától, legalábbis ami a mamutcégek ügyfélkapcsolatait illeti. Ajánlott irodalom: Ügyfélszolgálat(ok); Ügyfélszolgálat(ok) 2.
Október: folytatódnak a szeptemberi tendenciák, de egyelőre még nem a szakadék felé száguldunk, reméljük, hogy ez talán így is marad. Egyébként minden változatlan, nagyjából a március sebességével elszáguldó hónap. Megszületik az év számomra legkedvesebb posztja, "Dörmi újjászületése", és megújul a blog külseje is (Megújultunk). 
Az év posztjához az év fotója
November: új munkahely, egyértelmű győzelem, ugyanis fantasztikusan érzem itt magam - végre olyan munkát végzek, ami tényleg tetszik, és amit szeretek is; a csapat pedig fantasztikus. Klasszikus zöldfülűként kifejezetten otthon érzem magam a munkahelyen, és minden reggel várom az aznapi feladatokat. Gyerekes, tudom. Sőt, annál is rosszabb. Ebben hónapban volt a berlini fal ledőlésének 20. évfordulója, illetve gondolkodunk arról, hogy van-e helye a politikának az egyetemeken: "Universitas cum politica?"
December: munka, vizsga és évvége-hangulat. Számomra ez a december volt az ősz óta tartó időszak eddigi legjobb hónapja (no, persze ne kiabáljuk el), de úgy érzem, hogy talán folytatódik a pozitív folyamat, ami az utóbbi időben megvolt. Néztünk kiváló játékfilmet, írtam is róla csupa szépet és jót ("Utolsó idők") és hallgattunk finom, kortárs magyar jazzt ("Vera"), írtunk hát róla még szebbeket.
Harcsa Veronika: You don't know it's you
Köszönöm, hogy idén is olvastál, remélem, hogy találtál olyat, ami megtetszett, ha véletlenül mégsem, akkor gyere vissza, hátha legközelebb lesz valami neked tetsző is. Válaszd jövőre is a Kicsi.Sáti.Közlönyt!
Nem búcsúzom még idénre, ugyanis december 31-ig megtudhatjátok, hogy hogyan szokott kedvenc hősötök, Brúnó szilveszterezni!
